Fancy Robot. Belevágok. Hónapok óta érlelődik bennem. No nem azért, mert annyira kikívánkozik belőlem, vagy mert annyi mindenről lenne írnom - a sok más szakmai és technológiai alakoskodásom mellett egyszerűen szükségesnek érzem egy gátlástalan, mélyről jövő, megfelelési kényszer nélkül készített, "őszinte" blognak az elindítását is.
És hogy miről? Férfidolog. Nem, nem sör, nem foci, nem Forma-1 és még csak nem is a seregben eltöltött évek. Az élet értelméről fogok írni: a punciról. És a körülötte levő "díszről".
A Nőkről, a női érzelmekről, a női testről, az én testemről és érzelmeimről. A nőkről, mint eszköz, mint vágy tárgyai, mint a múltam és jövőm szépséges, színes, illatos jelenetei. Csajokról, a csajok imádatáról, szexről, szerelemről, vadászatról, triumfálásról. A legényélet szépségeiről és hosszú távon káros mellékhatásairól.
Se vénám, se tehetségem nincs az íráshoz, ezt valamiért mindig meg kell említenem. Ebben az egy dologban továbbra is görcsös vagyok. Másban nem igazán leszek. Lesz, akinek az itt látott, olvasott dolgok randák, emészthetetlenek lesznek. Nem fogom külön kihangsúlyozni, hogy "ez vagyok én", hiszen a körítés -a blog, a képek, a történetek- minden blogger esetében nagyjából tökéletesen meghatározzák a szerző aktuális lelkiállapotát, szemléletét. Igen, lesz min okádni és felháborodni. Néhányan a verbalitást tartják majd gyomorforgatónak, közönségesnek, öncélúnak, míg mások az egész szemléletemmel, a Nőkhöz való hozzáállásommal nem lesznek kibékülve.
Viszont úgy érzem, az elmúlt 30 év kalandjaiból és a kurrens történésekből akad bőven szemezgetni, megosztani való. Okítani, példát mutatni nem fogok, nem is akarok. De ki kell jönnie. Ennek, itt, most, ebben a formában.
